Jó ötlet-e a paraszolvencia kriminalizálása?

Abstract

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény a köz- és magánellátás szétválasztásával, az orvosbérek jelentős megemelésével és a pénzadás kriminalizálásával igyekszik megszüntetni a paraszolvenciát Magyarországon. Korábbi munkáinkra, a nemzetközi szakirodalom feldolgozására, a releváns jogszabályok, illetve bírói gyakorlat elemzésére, valamint egy, a szülészetre fókuszáló, internetes kutatásra építve azt vizsgáltuk, hogy a választott eszközök valóban alkalmasak-e a cél elérésére, szükséges-e a módosításuk, és ha igen, hogyan. Az elméleti megfontolások és az empirikus bizonyítékok is arra utalnak, hogy a törvény megközelítése hibás, mert a betegek többsége nem az orvosok alacsony fizetése miatt ad pénzt, hanem azért, mert csak így látja biztosítottnak, hogy megfelelő egészségügyi ellátáshoz jut. Ez a „díjtétel típusú” paraszolvencia nem korrupció, az egészségügyi hiányhelyzetből ered, amellyel a törvény által előirányzott intézkedések érdemben nem foglalkoznak, inkább súlyosbítják azt. A nemzetközi tapasztalatok szerint e káros jelenség visszaszorításához nem elégségesek a hiányhelyzetet csökkentő hosszú távú intézkedések, ha nem társul melléjük egy azonnali helyettesítő mechanizmus, amely formális keretet teremt a paraszolvenciához kapcsolódó többletszolgáltatás legális megvásárlására. A szabad orvosválasztást annak ellenére tekinti fizetősnek a betegek és orvosok többsége, hogy az szabály szerint térítésmentes. A paraszolvencia ezen keretrendszerben történő formalizálása nem ismeretlen gondolat a magyar egészségpolitikában, a bírói gyakorlatban, de a magán szülészeti ellátásban sem, sőt olyan, kormányzati finanszírozással támogatott szülészeti modellprogram is létezik, amelyben deklarált cél a paraszolvencia kiváltása az orvosválasztás formális díjfizetéshez kötésével. Mindez reális kiindulópont egy kísérleti projekt technikai-politikai megvalósíthatóságához, a részletszabályokat azonban úgy célszerű kialakítani, hogy minden szereplőnek érdekében álljon az új rendszer diszkriminációmentes működtetése, ezért az orvost nem választó páciensek után is szükséges teljesítményarányos bérkiegészítést adni. Orv Hetil. 2022; 163(42): 1670–1681.