Intenzív kognitív viselkedésterápiás csoport pánikbetegség kezelésére

Abstract

Bevezetés: A pánikbetegség az egyik leggyakrabban előforduló szorongásos zavar, prevalenciája folyamatosan növekszik a COVID–19-pandémia óta. Az egyre nagyobb számban kezelésre szoruló páciensek hatalmas terhet jelentenek az egészségügyi ellátórendszer számára, ami felhívja a figyelmet az alacsony intenzitású, rövid és hatékony pszichológiai intervenciók fontosságára a mentális zavarok ellátásában, különösen az alapellátás területén. A nemzetközi irányelvek szerint a pánikbetegség kezelésének bizonyítottan hatékony módja a kognitív viselkedésterápia, amely a pánikbetegség kognitív modelljén alapul. Eszerint azoknál a személyeknél alakul ki pánikroham, akik a normális stresszreakció tüneteit katasztrofizálják, azaz súlyos testi betegség jelének tartják, és erre heves szorongással reagálnak. Célkitűzés: Salkovskis és Clark (1986) alapján kidolgoztuk egy 5 alkalmas, intenzív kognitív viselkedésterápiás csoport tematikáját pánikbetegek részére. Módszer: A rövid, csoportos kognitív viselkedésterápia hatékonyságát kérdőívek (Spielberger Állapotszorongás Kérdőív, Beck Depresszió Kérdőív), valamint egy szubjektív skála használatával mértük fel. Az eredmények értékeléséhez páros mintás t-próbát alkalmaztunk. Eredmények: Eredményeink szerint a szorongás és a hangulati panaszok intenzitása (t(36) = 5,497, p<0,0001; Z = –4,871, p<0,0001), valamint a pánikrohamok szubjektív gyakorisága (Z = –5,190, p<0,0001) is nagyfokú szignifikáns csökkenést mutatott a csoport előtt mért értékekhez képest. Megbeszélés és következtetés: Klinikai vizsgálatunk az alacsony intenzitású pszichológiai intervenciók eredményességére hívja fel a figyelmet, bizonyítottan hatékony protokollt kínálva az alapellátásban dolgozó szakemberek számára. Orv Hetil. 2023; 164(42): 1665–1672.