Affiliation:
1. Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Bioetika Részleg Budapest, Pf. 2., 1428 Magyarország
Abstract
A tanulmány – egy eset elemzésén keresztül – vizsgálja azt a kérdést, hogy súlyos
légzési elégtelenség miatt 60 napja ECMO-kezelésben részesülő, öntudatánál lévő
beteg esetén milyen lehetőségei vannak az ECMO-kezelés megszüntetésének akkor,
ha a betegnél az alapbetegség gyógyulására, illetve tüdőátültetésre nincs
lehetőség, s ezért az ECMO-kezelésre a beteg haláláig szükség lesz, a beteg
pedig az ECMO-kezelésnek a haláláig történő folytatását szeretné. A közlemény
vizsgálja, hogy az ECMO-kezelés, illetve egyéb intenzív osztályos kezelés esetén
lehetőség van-e megszüntetni életmentő/életfenntartó kezelést? Milyen módon
vehető figyelembe a beteg/hozzátartozó tiltakozása, illetve beleegyezése?
Vizsgálja az igazságossági szempontok szerepét a ritka eszközök elosztásában. A
kezelés el nem kezdésének/abbahagyásának morális ekvivalenciája mellett
vizsgálja azokat az okokat, amelyek miatt a klinikusok nem értenek egyet ezzel
az ekvivalenciatézissel. A tanulmány konklúziója az, hogy a kezelés további
eszkalációjáról való lemondás általában járhatóbb út, mint az ECMO-kezelés
egyszerű megszüntetése. Orv Hetil. 2024; 165(4): 132–137.